Senki lettem.Nincs munkám.Nincs munkahelyem.Hiába keresek, nem megy.Ebben a hőségben még keresés is nehezen megy.Reggel elrohanok a munkaközvetítőbe és szétnézek mi a felhozatal.Már nem bánom fél éve , hogy itthon vagyok.Természetesen 4 kölykömet nevelem.Nem kicsik, és ez nem azt jelenti, hogy bármi is könnyebb lenne.Akkor lenne könnyebb, ha lenne munkám.Ej de gyámoltalan vagyok.Olyan ez mint a kéregetés.Igen még az is lehet , hogy kéregetni fogok, Rá vagyok szorulva.Megtehetem.Közben 5 üveg Avon parfümöt is el kellene adnom.El kell adnom!
Semmit sem tudok eladni.Semmi nem megy.Mennie kell!
Tikkasztó meleg volt és van most is, mindenféle bogárkák ugrándoznak.az előbb dobtam ki az ágyamból egy tücsköt is.Azt sem tudom, hol vagyok, vagy merre induljak.Zavaros a kép.Minden jó lenne.Aztán meg semmi sem jó.
Szívroham közeli állapot.Azt hiszem elvették a hitemet.Ez bizony nagy baj!Pszichológus meg sehol!Sírva fakadtam kétszer.Egyszer azért ,mert a férjem okozott fájdalmat(nem először) akaratlanul.A másik meg ez a lehetetlen helyzet.Nem igaz már hová lehet süllyedni.Tudom ettől még van lefelé.Most kapálódzak, vagy már minek?
